A szökőéveknél is ritkább csodát és kalandot tartogat most a Trió-barlang. Ugyan bő egy hete nem volt csapadék, és napsütésben sem szűkölködtünk, ám most mégis meghökkentő és lenyűgöző képét mutatta a Trió-barlang. Néhány napja a Mecsek Házától indultunk a meghirdetett barlangtúrára, amikor…
a legnagyobb meglepetésünkre egy bőséges vízhozamú vízesésben is túrázhattunk.
Miért lett vízesésünk a barlangban?
Az elmúlt évek rettentő aszályos időszaka után az idei tavasz igazi meglepetést okozott, hiszen idén az elmúlt évek átlagánál jelentősen több csapadék hullott, mely sok éve nem látott mennyiségű vizet eredményezett a Szuadó-völgyben is. S bár a Trió-barlangba – amely morfológiáját tekintve víznyelő barlang, a bejáratnál még csak csordogált befelé a víz, ám a felszín alatt néhány méterrel már zuhatagként ömlött a mélybe. Éppen ezért, most overallos barlangtúrán részt venni páratlan élmény! Nemcsak látványban, hanem kihívásban is. Az első, szűk hasadékokban bővelkedő bejárati rész még nem árulkodnak arról, hogy hihetetlen nagy vizek járják most a barlangot. De kicsit beljebb kúszva meghalljuk a víz dübörgését és ez már több, mint gyanús…
Amikor bő sugárban spriccel ránk a zuhatag…
Az első vizuális jelek a bejárat után 15-20 méterre lettek szembeötlőek. A „liftakna” után közvetlenül, egy picike tágabb részen már vízesésként érkezik be a föld alatti patak. De ez még csak gyenge kezdés… A Rétes-teremben már kezd felsejleni a valóság. Az igazi, szó szerinti hideg zuhany pedig a Tamás-aknában fogad minket. Miközben egyre lejjebb araszolunk a létrán, egyre bővebb sugárban zubog ránk a 8-10 Celsius fokos vízesés. Leérünk és azt gondoljuk, hogy ennyivel megússzuk… Nos, a következő akna bizonyítja, hogy még ennél is érkezhet több víz a barlangba. Már a kobakunkon dobol, a hátunkon záporozva landol, majd szalad tova a patak.
Oké, de miért nem fagyunk össze mégsem a barlangban?
Akkora a meglepetés és az adrenalin löket, hogy még fázni is elfelejtünk! A leheletünktől és a vízpárától ködös térben pajkosan egymásra nevetünk, és kicsit összehúzzuk magunkon a ruhát, hogy a testünk mihamarabb melegítse át.
Kifelé pedig egyenest szárnyakat ad a barlangi hűs és nyirkos levegő, valamint a „csupavíz-minden-rajtunk” érzése. Úgy szökkenünk fel a szűkület hasadékán, mintha testünk is apróbbá vált volna zimankóban. Kiérve a ragyogó, melegítő napfénybe, már csak a húú, de szuper volt érzés marad és az emlék: a vízben ragyogó, cseppkövek borította falakról, a nyakunkba ömlő patakról és az együtt megélt izgalmas kalandról.
Túratársaink között volt első bálozó és már sok overallos barlangot járt, ám egyöntetű volt a vélekedés: páratlanul szerencsések érezzük magunkat, hogy részesei lehettünk ennek az igazi kihívásnak és kalandnak.
Íme egy mailben kapott visszajelzés Renáta túrázónktól:
A legközelebbi túra június 3-án lesz a Trió-barlangba. Még van néhány helyünk, az igazi kalandra vágyóknak!